Legjobb esetben 2 %-os a tej, legrosszabb esetben pedig szavatossági ideje sincs. Az almának nincs íze, bár úgy fénylik, mint a nap, a saláta úgy törik, mint a káposzta, a dinnyében pedig nincs mag. Egyáltalán láttál már ekkora hagymát? Mint egy sárgadinnye. Mindezek ellenére akkor ijedtem meg igazán, amikor a narancslét és az öblítőt összekevertem…
„Az vagy, amit eszel”/„Mutasd a szemeted, megmondom, ki vagy”. Lássuk, miről árulkodik az amerikai junk food! Magyarul: szemét kaják. Így hívják azokat az ételeket, mint például hot-dog, hamburger, pizza és ezek kombinációi. Vagyis, amikor nem rendesen főzik meg pl. nem rizs, burgonya vagy kukorica. E három fő táplálék kapcsolata is érdekes, de menjünk sorba!
Kukorica, burgonya, rizs
Corndog, cornflakes, popcorn, sweetcorn. Potato wedges, French Potato, Sweet potato. Rice, Rice with vegetables, rice pie. Ezek különböző étkek. (Részletek a következő blogbejegyzésben.) E három fő takarmány Amerikában. Embereknek és állatoknak egyaránt. A kukoricatermesztést még az indiánoktól tanulták. Hozzánk török közvetítéssel érkezett, ezért is hívjuk még otthon, hogy tengeri (mint tengeren túli), illetve törökbúza. A burgonya története ismerős lehet. Először a gyarmatosítók (vagy nevezhetnénk felfedezőknek is, bár előbbi kifejezőbb) hozták el Európába, a királyi udvarokba. Nem tudni már pontosan melyikbe, de először belehaltak a fogyasztásába, hiszen a mérgező részét ették meg. A legenda szerint, mikor a király meglátta, hogy főkóstolója meghalt tőle, a tűzbe dobta. A sült burgonya illata azonban újabb próbálkozásra csalta. Ekkor vált fő táplálékká vén kontinensünkön is. A rizs a „szomszédos” Kína által válik lassan otthonossá Amerikában.
Génmódosítás kontra nemesítés
A génmódosítás fogalma azt takarja, hogy egy élőlényben (növény, állat, stb.), máshonnan származó génekkel, olyan új tulajdonságokat honosítanak meg, amelyek eddig nem voltak jellemzők. Sokan azonban összekeverik a nemesítést a génmódosítással.
A nemesítés, egy növény esetében azt jelenti, hogy valamely már meglévő tulajdonságát kihangsúlyozzuk, kiemeljük, a többiek rovására. Például az alma nagyobb legyen, és lehet, hogy közben nem lesz olyan jó az íze, de a szépsége miatt jobban el lehet adni.
Új beavatkozás, új betegség
A génmódosítás azt jelenti, hogy egy növényt új, rá eddig nem jellemző tulajdonsággal ruháznak fel, igazából egy új, természetellenes növény jön létre, hisz a természetben tilos az ilyen keresztezés, ez ellen védi magát a természet. A legjellemzőbb példa erre a szója. A szója, mint fehérjeforrás, mint a hús hígítószere, vagy helyettesítője. A már meglévő szója génszerkezetét módosították a skorpió azon génjeivel, melyek a szárazságtűrő képességért, a sivatagi alkalmazkodásért felelősek, így aztán lett egy elpusztíthatatlan, szárazságtűrő növény. Amerikában hatalmas, eddig kietlen sivatagokat ültettek be szójával, igazából igénytelen, bő termésű, mindent kibír. Ebből következett is, hogy ma, Amerika a világ legnagyobb szója exportálója. Ha megnézzük bármely élelmiszert, szinte mindben ott található adalékanyagként a szója, a kenőmájastól, a húskészítményeken át kenyér, pékárú, sütemények, stb. esetében.
Az elmúlt években megjelent néhány új népbetegség, amelyet ugyan még nem elfogadottan, de a génmódosítás rovására könyvelnek el. Ilyen például a vastagbélrák. A vizsgálatok szerint az új növények nem minden esetben fogyaszthatók, illetve fogyasztásukkor rengeteg káros anyag szívódik fel a vastagbélben. Illetve már sok negatívum tapasztalható, például a génmódosított szóját termesztők mind egytől egyik asztmásak.
A Monsanto törvény
A Monsanto multinacionális mezőgazdasági és biotechnológia vállalat, amely leginkább Roundup márkájú gyomirtójáról és a génkezelt magok terjesztéséről ismert. 1901-ben alapította John Francis Queeny, és a cég az 1940-es évekre az egyik első számú műanyag gyártó lett az USA-ban. 1994-től a vállalat a tehenek számára adagolható növekedési hormont is gyártott ám ezt később eladta. A kezdeti sikerek után számtalan konfliktusba keveredett az általánosan elfogadott mezőgazdasági gyakorlattal, mely szerint a farmerek tárolják, újrahasznosítják, megosztják és fejlesztik a különböző növényeket. Ennek és jelenlegi, illetve korábbi termékeinek (mint a génkezelt magok, vagy a teheneknek adagolt növekedési hormon) köszönhetően a Monsanto ma az egyik legvitatottabb vállalat a világon. A hatalmas bevételek, az ipari hozam miatt viszont a törvény a Monsanto mellett áll. A Monsanto törvény azt jelenti, hogy a mezőgazdasággal foglalkozó cégek szabadon használhatnak géntechnikát, illetve kísérletezhetnek is! A törvény szerint egészen addig, amíg be nem bizonyítják kártékony hatását. A konfliktusból érződően véres akciófilmbe illő történetek húzódhatnak meg a háttérben, hiszen eddig még nem sikerült bizonyítani…(túl sokan gazdagodnak meg a génmódosításon, hiszen duplájára nőhet a termelés, minimális befektetéssel…vagy épp befecskendezéssel…)
Minőség helyett mennyiség
Az amerikaiak egy része (nagyobb része) elfogadja a Monsantót, mondván tovább eláll a kaja, nagyobbak a gyümölcsök, zöldségek, így többet lehet enni. Ez a felfogás mutatkozik meg a túlsúlyosságban is. (Hihetetlenül hangzik, de két kezemen meg tudom számolni azokat a „valódi” (azaz nem öt nemzeti családfából álló) amerikaiakat, akikkel eddig találkoztam és nem számítottak a túlsúlyos kategóriába. Az étkezést nem minőségre, hanem mennyiségre mérik, ezért is landol a kukában a nap végén a kaja. Gondolj a Mekire, ahol néhány órás burgereket kidobnak! Ez van itt, kinn minden étkezdében. Amit kisütsz, max. három óráig bírja. Egyik alkalommal hotdogot hoztunk haza és európai módon eltettük másnapra, mert nem bírtuk megenni. Reggelre bezöldült a virsli, a „kifli” pedig szétmált. A hűtőben!
Génmódosítás a világban (GMO)
Az amerikai elnökre így leginkább a külföld gyakorol nyomást ez ügyben. Annak ellenére ugyanis, hogy az újszerű beavatkozás csak Amerikában (és Kanadában) elfogadott, Európába is átszivárog. Először a takarmány szállításának engedélyezése az EU-n keresztül, majd alkalmazása a haszonállatok táplálásában eljutatja a „lényeget” az európai ember szervezetébe is. Mily’ különös, hogy épp Afrika lépett fel ez ellen. Az afrikai éhező országok egy része ugyanis visszautasította azt az ingyen adott génmódosított kukoricát, amit segélyként kaptak Amerikától, mert nem hajlandók ingyen sem génmódosított élelmiszert enni. Annak ellenére, hogy Obama „tiszta gazdálkodás”-t hirdetett kampányában, idén áprilisban az amerikai képviselőház csendesen hozzácsapott egy kiegészítést a 2013-as Konszolidált és Folyamatos Költségkeret törvényjavaslathoz (HR 933) az utolsó pillanatban, aminek része a genetikailag módosított magok ellen egészségügyi kockázat jogcímén indítható jogi eljárásokat megakadályozó törvényi védelem. Leegyszerűsítve, egy olyan rendelkezésről van szó, ami megtiltja, hogy a génmódosított magok vetése miatt jogi eljárást lehessen indítani a cég ellen. Ez azt jelenti, hogy a gazdák (itt: farmerek) nem indíthatnak eljárást csak azért egy multi ellen, mert génmódosított termékei jogszerűtlenek az ő kevésbé műtrágyázott termékeivel szemben. Az új törvényt a Monsanto védelmi törvény biotech potyautasának nevezik. Eddig ugyanis elfogadták a biotechnológiával manipuláló cégek működését, most viszont már törvényileg védik a kiegészítő rendelkezéssel.
