A szülinapom óta csak bulizunk. Most már minden nemzet együtt. Nappal meló, éjszaka kocsi tetején táncolás, tilosban fürdés, majd pár óra alvás után ismét meló. Az elmúlt tíz napban összesen 30 órát aludtunk.

A szülinapom után elhatároztuk, most már minden este buli, ezért N, A és én elmentünk Jacubbal, na és persze sexylexyvel hajnal egykor fürödni. Csakhogy egy hely jöhetett szóba a késői időpont miatt, mégpedig a nemzeti parkon át, lemászva a sziklákon a Wisconsin Dells tó. Egy icipici elemlámpa, na és négy egymásba kapaszkodott ember át a Bambik és Maci Lacik lakta erdőn. Hajnal egykor! A félelemtől 10 perc alatt tettük meg a 30 perces sétát. A java ezután jött, amikor a vaksötétben lemásztunk a sziklákon, hogy elérjük a vizet. (Még mindig nem mertük megnézni fényes nappal a helyet…) A Hold tükrében közel 30 fokban az éjszaka közepén fürödni több, mint egy egyszerű életérzés. Érezni azt, hogy fiatal vagy, hogy bármit megtehetsz.

Ezt éreztük két nappal rá M szülinapján. Mivel M a szobatársam illő lett volna, hogy a buliján ott vagyok. Csakhogy egy meghívott vendég meghívott egy másik, általam kevésbé kedvelt személyt, így a bulit offoltom. A duzzogásomon a wishky segített, így a tortavágásról lemaradva egy óra késéssel megérkeztem. És ekkor elszabadult a buli…

Kérlek kedves Olvasó, nézd meg a Fun We are young című klipjét és tudni fogod, mi volt ezen a bulin. Jacub, aki amerikai-lengyel társával aznap dolgozott utoljára, áthajtott kocsijával az egyeningjén, majd a tömeg tombolásának hatására öngyújtóval vetett véget a nyári munka minden gyötrelmének. Az eufóriában többen asztalokat és műanyagpoharakat helyeztek a gangra, így sörpong kezdődött. A lényegét ne kérdezd, mert a végén akkor is ivott mindenki, amikor épp egyik csapat sem állt nyerésre. A játéknak a felboruló asztal vetett véget, majd egy pillanatnyi csend után a Gangham Style mindenkit a 4*4 méteres szobába csalt. Volt, aki az emeletes ágyon lógott, volt, aki a mosogatóban táncolt, míg én és lengyel kollégám megvitattuk a kurva szó jelentését. Nem emlékszem, ki zúdított először a másik fejére egy pohár vizet (látod a klipben a lányt, akinek üveget törnek a fején?), a lényeg, hogy a Harlem shaket már teljesen vizesen táncoltuk a placcon a közel 30 fős tömegben. Volt, aki az autója tetején, volt, aki a korláton csüngve, volt, aki a hangfalon állva rázta. Hajnal fél 5-kor kezdtünk takarítani, mikor mindenki hazament. A meló 7-8-kor kezdődött. Annyi fáradt arcot, egymás mellett csendben megálló dolgozókat (akik más napokon egymást elfojtva sztorizgatnak) még nem láthattál soha. Este azonban újra buliztunk. Ekkor már többen ott aludtak el, ahol érte őket a pillanat; WC-n, zuhanyzóban, hangfalon, netán más ágyában többedmagával ruhástól, málnaszörppel…:D

Azóta búcsúzunk mindenkitől. Naponta kesergünk a boldogságunk miatt, mennyire jól sikerült ez az utolsó pár nap, amely az egész három hónapot megszépíti. Tegnapelőtt este már csak csendesen iszogattunk és a csillagokat számoltuk a fűben fekve. Úgy, ahogy a One Republic énekli a Counting Stars című dalában…

„Lately I been, I been losing sleep
Dreaming about the things that we could be
Baby I been, I been prayin' hard
Said no more counting dollars
We'll be, we'll be counting stars…"